Hadd lobogjon a hajunk!

A gyerekekkel itthon töltött idő alatt a nagyszülők távolléte és a férjem kiszámíthatatlan hazaérkezése miatt teljesen reménytelennek éreztem azt, hogy valamiféle rendszeres mozgást beiktassak a mindennapokba.

Már ötödik éve éltem a kisgyermekes anyák boldog-nehéz mindennapjait, amikor egy óvodai anyuka- társam elmesélte, hogy ő bizony elkezdett futni. Olyan lelkesen mesélt, hogy rögtön kedvet kaptam. Még az iskolai tornaórák kellemetlen emlékei sem tudtak eltántorítani.

A következő hétvégén útnak is indultam a házunk körül... Kudarcként éltem meg, hogy többször is meg kellett állnom - bele kellett sétálnom - a kb. 2 kilométeres szakaszon. (Nem tudom egyébként, hogy miért gondoltam, hogy egyben lefutom, mert a gimiben még a 800 métert is alig bírtam...)

Hazaértem, leültem a számítógép elé, és utánanéztem, hogyan csinálják a menők. Találtam edzésterveket abszolút kezdőknek, és nagy örömmel töltött el, hogy az edzésterv szerint nemcsak, hogy megengedett a séta (a gyaloglás), hanem egyenesen kötelező! Ez a teljesíthető terv új lendületet adott: hogyha mindent úgy csinálok, ahogy oda le van írva, akkor tavasszal 5 kilométert is fogok tudni futni egyben! Ez hihetetlennek tűnt akkor, de a napi sikerek mindig megerősítettek.

Hamarosan futótársam is lett, Anita. Ő a kisfiával volt otthon. Mindig jókat beszélgettünk futás közben. Futottunk ősz és tavasz között olykor zuhogó esőben, néha hóban. Tervet szőttünk: tavasszal Pesten a Vivicittán lefutjuk a 6,5 kilométeres távot! Lefutottuk! Az egész család szurkolt és várt a célban!

Egy nő élete - amikor már a családjáról is gondoskodnia kell - mindig nagyon mozgalmas. Ahogy az évek telnek, talán egyre inkább. Az évek viszont telnek, és nem várhatunk arra, hogy az élet tálcán kínálja a lehetőséget a sportra.

A futás a legjobb megoldás a testmozgásra. Akármikor útnak indulhatunk, nem kell órarendhez igazodnunk és egy megadott helyre elmennünk. A rendelkezésünkre álló időt - míg Apa vagy a Nagyszülők vigyáznak a kicsi(k)re - a lehető legjobban kihasználjuk. A felszerelés sem igényel túl nagy beruházást.

A futás szinte "átmossa", "kiszellőzteti" a fejünket. Csökkenti a feszültséget, jókedvre derít. Felpezsdít, fokozza a teherbírásunkat. Élvezhetjük a munka jól megérdemelt gyümölcsét és azt a luxust, hogy valamit tettünk magunkért. ...És nemcsak magunkért. A gyerekeknek is jó példaként szolgál, ha Anya mozog!

Itt a tavasz! Futásra fel! Hadd lobogjon a hajunk!

K.Zs., 2010. március 22.

Ha szeretsz futni, írd meg a saját történeted, hogy másoknak is kedvet szerezz!

 

Készítette: :::Amegrant Kft.::: Honlapkészítés - Webáruház készítés - Internet marketing - www.amegrant.hu